Ha a levél tartalma nem megfelelően jelenik meg, kattintson ide.  
 


 

Új transzferár dokumentációs kötelezettségek

 

 
   
     
 

 

Mit kell tudni a 2018. adóévi transzferár dokumentálási kötelezettségről: CbC riport, fődokumentum, helyi dokumentum?


Gyakori kérdések 

Jelen hírlevelünkben felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a 2018. adóév transzferárainak dokumentálása újdonságokat hoz a magyar és külföldi adózók számára, melyre minden magyar adózónak érdemes figyelni. 

Amennyiben konkrét kérdésük merülne fel jelen hírlevél kapcsán, úgy kérem keressék a VGD Hungary Kft. szakértőit, akik minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy olyan megoldásokkal szolgáljanak, amelynek segítségével biztonságosan kezelhetők a cégcsoportok transzferár-képzéséből, dokumentációs kötelezettségének teljesítéséből fakadó kockázatok.

 

Mit kell tudnunk a transzferár dokumentálást érintő változásokról?

Az OECD az elmúlt években a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akcióprogram keretében újragondolta a nemzetközi cégcsoportok transzferár dokumentálással kapcsolatos kötelezettségeit. Az új szabályozás alapján egyrészt vizsgálni szükséges, hogy a cégcsoportnak esetleg szükséges-e CbC (Country-by-Country) riportot beadni az illetékesség szerinti adóhatóságnak. Másrészt a transzferár dokumentáció a 2018 évtől kezdődő adóévek tekintetében két elemből áll össze, fődokumentumból (Master File), illetve a helyi dokumentumokból (Local Files). 

 

Kire vonatkozik a CbC (Country-by-Country) riportolási kötelezettség? 

Az olyan nemzetközi cégcsoportokra, amelyek legalább két országban tevékenykednek, és a cégcsoport konszolidált árbevétele meghaladja a vizsgálat tárgyát képező adóévet (jelen esetben a 2018. adóév) megelőző adóévben (tehát jelen esetben a 2017. adóévben) a 750 millió eurót. 

Tekintve, hogy ez meglehetősen magas árbevételi küszöbérték, így a magyar adózók cégcsoportjainak többségét nem érinti a CbC riportolási kötelezettség. Amennyiben a cégcsoportjuknak a konszolidált árbevétele meghaladja a 750 millió eurót, úgy kérjük vegyék fel szakértőinkkel a kapcsolatot. 

Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a CbC riportok tartalmát az egyes adóhatóságok egymással megosztják az ún. automatikus információcsere egyezmények alapján. Ebből kifolyólag például az anyavállalat által külföldön benyújtott CbC riport tartalma a magyar adóhatóság számára is ismertté válik. 

 

Kinek kell elkészíteni a CbC riportot, ha a cégcsoport CbC riport beadására kötelezett? 

Amennyiben a cégcsoport kötelezett CbC riport elkészítésére, tekintve, hogy a cégcsoport konszolidált árbevétele meghaladja a 750 millió eurós határértéket, úgy alapesetben a végső anyavállalat kötelezett a CbC riport beadására a saját adójogi illetősége szerinti országban. A végső anyavállalat dönthet úgy, hogy a CbC riportolási kötelezettségét átruházza másik kapcsolt vállalkozására. Amennyiben a végső anyavállalat az Európai Unión kívül helyezkedik el és ezen országgal Magyarországnak nincs automatikus információcserére vonatkozó megállapodása, úgy vagy a magyar társaságnak (adózónak) vagy bármely más Európai Unióban elhelyezkedő csoporttagnak kell teljesítenie a CbC riportolási kötelezettséget. 

A tavalyi beszámolási időszakban Magyarország és az USA között még nem volt automatikus információcsere megállapodás, ebből kifolyólag előfordult olyan helyzet, hogy a magyar adózó CbC riport beadására volt kötelezett. Magyarország az Egyesült Államok között 2018. október 25-én aláírásra került az automatikus információcserére vonatkozó államközi megállapodás, így az amerikai cégcsoportok tekintetében (amennyiben a végső anyavállalat amerikai adójogi illetőségű, és ezen végső anyavállalat teljesíti a CbC riportolási kötelezettséget) a magyar leányvállalatnak (adózónak) már biztosan nem szükséges CbC riportot benyújtani a magyar adóhatósághoz. Az információcsere egyezménnyel kapcsolatos hatályos jogszabály a 1439/2018. (IX. 11.) kormány határozat (Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között az országonkénti jelentések cseréjéről szóló megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról).

 

Amennyiben esetleg a magyar adózó kötelezett a CbC riport beadására (tekintve, hogy ő minősül végső anyavállalatnak vagy egyéb okból CbC riport beadására kötelezett csoporttagnak), akkor milyen nyomtatványokat kell kitöltenie a magyar adózónak? 

2018. december 31-ig a 17CBC nyomtatványt, illetve a 18T201T nyomtatványt szükséges kitölteni. A 17CBC nyomtatványon részletes információkat kell szolgáltatni az előírt struktúrában a cégcsoportról. A cégcsoportra és cégcsoporttagokra vonatkozóan kötelezően közlendő adatok: multinacionális csoport neve, érintett pénzügyi év, alkalmazott pénznem, adójogrendszer megnevezése, bevétel nem kapcsolt féltől, bevétel kapcsolt féltől, bevétel összesen, adózás előtti eredmény, megfizetett nyereségadó, esedékes nyereségadó a folyó évre vonatkozóan, jegyzett tőke, eredménytartalék, foglalkoztatottak száma, tárgyi eszköz, végzett tevékenység, funkcionális profil. 

 

Abban az esetben, ha a cégcsoport más tagja (tehát nem a magyar adózó) kötelezett a CbC riport beadására, akkor milyen nyomtatvány kitöltésére kötelezett a magyar adózó? 

2018. december 31-ig a 18T201T nyomtatványt szükséges kitölteni és beadni. A nyomtatványon meg kell nevezni azt a csoporttagot, amely a CbC riport beadásával kapcsolatos kötelezettségeket teljesíti. 

 

Milyen szankcióval sújtható a magyar adózó a CbC riportolási, tájékoztatási kötelezettség nem teljesítése esetén? 

A maximálisan kiszabható mulasztási bírság 20 millió Ft, így érdemes kellő alapossággal megvizsgálni azt, hogy a magyar adózót terheli-e bármilyen bevallási, bejelentési kötelezettség. 

 

Hogy néz ki a transzferár dokumentáció a 2018. adóévtől? 

2018. január 1-től kezdődő adóévektől kezdve a magyar adózók transzferár nyilvántartása két elemből áll: a fődokumentumból (Master File), illetve a helyi nyilvántartásokból (Local File). 

A fődokumentum a cégcsoportot mutatja be, míg a helyi dokumentum az adózó kapcsolt vállalkozásaival fennálló ügyleteinek szokásos piaci jellegét vizsgálja. 

 

Milyen tartalmi elemeket ismertet a fődokumentum?

A szabályozás újdonsága a fődokumentum (Master File), amelynek alapvető célja, hogy az illetékes adóhatóság a korábbi időszakhoz képest nagyobb betekintést nyerjen a cégcsoport működésére, jobban megértse a cégcsoport működését, átlássa a cégcsoport szervezeti felépítését és a csoporton belüli ügyleteket (intercompany ügyletek), azok működését és a csoport transzferár-képzési politikáját. 

Kötelező tartalmi eleme a fődokumentumnak: a csoport szervezeti felépítése, cégcsoportábra, csoport bemutatás, eredményre ható tényezők, legjelentősebb termékek/szolgáltatások, földrajzi és működési piacok, ellátási láncok, a csoporttagok közötti jelentősebb megállapodások és azok árazásának bemutatása, a cégcsoporttagok funkcionális profilja, funkcionális elemzése, az üzleti évben megvalósult jelentősebb üzleti átszervezések, felvásárlások és üzletág értékesítések bemutatása, a csoport immateriális javaival, K+F tevékenységével kapcsolat információk, ezen ügyletek transzferár-képzésének bemutatása, a cégcsoport belső és külső finanszírozásának bemutatása, a cégcsoport finanszírozás során alkalmazott árazási kondíciók ismertetése, a cégcsoport konszolidált beszámolója, az adóhatósággal esetleges megkötött transzferárak érintő árképzési megállapodások ismertetése, készítési dátum.

 

Kinek kell elkészíteni a fődokumentumot?

A fődokumentum elkészítéséhez szükséges információk alapvetően az anyavállalatnál állnak rendelkezésére, így ezen dokumentum kielégítő minőségben történő elkészítésére úgy véljük, hogy leginkább az anyavállalat képes. 

Érdemes érdeklődni az anyavállalatnál, hogy a fődokumentum elkészítésére van-e bármilyen dokumentálási elképzelés, a fődokumentum mikor áll majd rendelkezésre, ki az illetékes munkatárs, aki tájékoztatást tud adni a fődokumentummal kapcsolatban. 

Amennyiben az anyavállalat nem foglalkozik a fődokumentummal (pl. azért mert a nemzeti szabályozása alapján nem kötelezett annak elkészítésére), akkor javasoljuk, hogy vegyék fel a kapcsolatot VGD Hungary Kft. szakértőivel, akik mindent megtesznek, hogy a jogszabályi előírást kielégítő, elvárható minőségű fődokumentum álljon rendelkezésre a magyar adózónál. 

 

A magyar adózónak mindenképpen szükséges rendelkeznie fődokumentummal?

Igen, a magyar adózó helyi dokumentumai mellett szükséges, hogy rendelkezésre álljon a fődokumentum is. A jövőben az adóhatósági vizsgálat során a helyi dokumentumok mellett a fődokumentum is bekérésre kerül az adózótól. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tud eleget tenni, úgy alapesetben hiányzó dokumentációnként (ügyletenként) 2 millió Ft mulasztási bírság szabható ki. 

 

Mikorra kell rendelkezésre állni a magyar adózónál a fődokumentumnak? 

Erre vonatkozóan speciális szabály érvényesül. A 2018. adóévi fődokumentumnak nem feltétlen szükséges a magyar adózó társasági adóbevallásának beadásáig rendelkezésre állnia (naptári éves adózók esetén a társasági adóbevallás beadásáig, azaz 2019. május végéig). Amennyiben az anyavállalatra a magyar szabályokhoz képest későbbi határidő vonatkozik, úgy azt a határidőt kell figyelembe venni a fődokumentum elkészítésének legkésőbbi időpontjáig, annak figyelembevételével, hogy legkésőbb a magyar adózó adóévének fordulónapját követő tizenkét hónapon belül rendelkezésre kell állnia a fődokumentumnak (a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a naptári éves adózó esetén a 2018. évi fődokumentumot legkésőbb 2019. december végéig el kell készíteni). 

 

Mit kell tartalmaznia a helyi dokumentumnak? 

A helyi nyilvántartás tartalmi elemeiben nincs jelentősebb változás, szinte teljes mértékben megegyezik a korábbi időszakokra vonatkozóan készített transzferár nyilvántartás tartalmi elemeivel.

A helyi nyilvántartás célja továbbra is az, hogy az adózó kapcsolt vállalkozással folytatott ügyletei tekintetében megvizsgálja az alkalmazott árak szokásos piaci jellegét.  

 

Milyen újdonságokról kell tudni a helyi nyilvántartás kapcsán? 

Mostantól kötelező lesz bemutatni az alábbi elemeket is a helyi nyilvántartásban. 

Kötelezően ismertetni kell az adózó ügyvezetését (menedzsmentjét), szervezeti ábráját, meg kell nevezni azon személyeket, akinek az adózó ügyvezetése jelentést tesz és ismertetni kell azt az országot, ahol e személyek a központi irodájukat fenntartják.

Be kell mutatni az adózó üzleti tevékenységét, stratégiáját, legfontosabb versenytársait, az adózót esetlegesen érintő üzleti átszervezéseket, olyan ügyletek bemutatását, amelyben az adózót érintő immateriális javak átszervezésére került sor a vizsgált üzleti évben.  

További újdonság, hogy a 2018. adóévtől kezdődően a helyi nyilvántartásnak kötelezően tartalmazni kell már az ügyletek tranzakcióértékét (az adózó más kapcsolt vállalkozással lebonyolított ügyletei során mennyi volt a vizsgált adóévben a teljesítések értéke). 

Az adminisztrációs kötelezettségeket tovább növeli az az előírás, mely szerint kötelező a helyi dokumentumhoz csatolni a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteire (intercompany ügyletek) vonatkozó hatályos szerződéseket, szerződésmódosításokat is. 

A 32/2017. NGM rendelet kiemeli, hogy amennyiben a felek nem írásban állapodtak meg, hanem szóban, úgy a helyi nyilvántartásban továbbra is részletesen be kell mutatni a felek közötti megállapodás főbb szerződési feltételeit, a teljesítés körülményeit, az árképzést és a pénzügyi elszámolás módját.

A hatályos szerződések, módosítások felkutatása munkaigényes feladatnak bizonyulhat, így ezen szerződések, módosítások előkeresését időben el kell kezdeni és célszerű elegendő adminisztrációs erőforrást biztosítani a feladatra. 

 

Milyen határidőig kell rendelkezésre állni a magyar adózónál a helyi nyilvántartásnak? 

A korábbi szabályozáshoz képest nincs változás. A társasági adóbevallás benyújtásának időpontjáig a helyi nyilvántartásnak is el kell készülnie (azaz naptári éves adózók esetében a 2018. adóévi helyi nyilvántartásoknak 2019. május végéig). 

 

Előfordulhat olyan eset, hogy a helyi nyilvántartás rendelkezésre áll, de a fődokumentum még nem, ilyen esetben mit kell átadni egy esetleges adóhatósági vizsgálat esetén? 

Amennyiben az anyavállalat transzferár nyilvántartásának elkészítésére későbbi határidőt határoz meg az adójogi illetékessége szerinti ország jogszabálya, úgy előállhat az az eset, hogy például a naptári éves magyar adózó 2019. júniusában rendelkezik a szükséges 2018. adóévi helyi nyilvántartásokkal, de még nincs 2018. adóévi fődokumentuma a cégcsoportnak. Ha az adóhatóság 2019. júliusában vizsgálatot tart a magyar adózónál, úgy az adózó csak a helyi nyilvántartásokat köteles átadni a magyar adóhatóságnak és a fődokumentumot az adóhatóság köteles úgy tekinteni, mint amely elkészült, emiatt mulasztási bírság nem szabható ki a magyar adózóra. Amennyiben az adóhatóság 2020. januárban kezdeményez vizsgálatot, úgy az adózónak már a 2018. adóévi helyi dokumentum átadásával egyidejűleg a 2018. adóévi fődokumentumot is át kell adnia az adóhatóságnak. 

 

Milyen nyelven kell elkészíteni a fődokumentumot, illetve a helyi dokumentumot? 

A fődokumentum és a helyi dokumentum bármilyen nyelven elkészíthető. A magyar nyelven kívül preferáltnak tekinthető az angol, német, francia nyelv alkalmazása. Ezen idegen nyelvek alkalmazása esetén az adóigazgatási rendtartás szabályai alapján (2017. évi CLI. tv. az adóigazgatási rendtartásról, Air. 105. §) az adóhatóság elméletben nem kérheti az adózótól a magyar nyelvre lefordított nyilvántartást.

 

Továbbra sem kell transzferár nyilvántartást vezetni az 50 millió Ft érték alatti tranzakciókról, a közvetített szolgáltatásokról? 

A 32/2017. NGM rendelet alapján továbbra sem szükséges transzferár nyilvántartást készíteni az olyan tranzakcióra, amelyek esetében a teljesítések értéke nem éri el a nettó 50 millió Ft-ot.

A rendelet alapján a közvetített szolgáltatások tekintetében továbbra sem szükséges transzferár nyilvántartás készítése, amennyiben haszonkulcs nélküli közvetlen továbbszámlázásra kerül sor a cégcsoport tagjai között. 

 

Mit tegyünk akkor, ha nem áll rendelkezésre a cégcsoportnál fődokumentum?

Először is javasolt az adózónak kísérletet tenni az anyavállalatánál, hogy beszerezze a fődokumentumot, érdemes megkérdezni, hogy a fődokumentum összeállítására milyen elképzelése, stratégiája van a cégcsoportnak. 

Amennyiben a magyar adózó azt a tájékoztatást kapja, hogy nincs az anyavállalatnak fődokumentuma és nem is lesz, úgy célszerű egy olyan anyagot összeállítani a magyar adózónak, amely a szükséges tartalmi elemeket tartalmazza, az kielégítő lehet egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során. Tisztában kell lenni azzal, hogy a magyar adózó a cégcsoporton belüli pozíciója miatt vélhetően kevésbé ismeri a cégcsoportot, annak működését, a többi cégcsoporttag működését, a csoporton belüli ügyleteket, így a fődokumentum magyar adózó által történő összeállítása nehézségekbe ütközhet. A magyar adózónak ennek ellenére meg kell felelnie a 32/2017. NGM rendelet fődokumentumra vonatkozó előírásainak. 

Amennyiben a fentiekben felvázolt eset, körülmény fennállna, javasoljuk, hogy időben vegyék fel kapcsolatot a VGD szakértőivel, akik minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a magyar adózónál a fődokumentum meglétével kapcsolatos transzferár kockázatot kezeljék.

 

Milyen szankcióval kell számolni hiányzó transzferár nyilvántartás (fődokumentum, helyi nyilvántartás) esetében? 

Alapesetben továbbra is 2 millió Ft mulasztási bírság szabható ki hiányzó dokumentációnként, ügyletenként. Az adózó a mulasztási bírság ellenére továbbra is kötelezett a transzferár nyilvántartás elkészítésére, ezen kötelezettség nem teljesítését további mulasztási bírság kiszabásával szankcionálhatja a magyar adóhatóság.

A VGD Hungary Kft. fődokumentum készítését is vállalja? 
Amennyiben konkrétan ilyen jellegű igény merülne fel a magyar adózónál, illetve az Önök cégcsoportja részéről, úgy természetesen fődokumentum készítésére vonatkozó tanácsadási szolgáltatásunkkal is állunk rendelkezésükre. 

 

Milyen jogszabályokban tudunk utánanézni a részletszabályoknak? 

A magyar adójogban a CbC riportolással kapcsolatos kötelezettség részletszabályait a 2013. évi XXXVII. törvény V/D. fejezete tartalmazza. A transzferár dokumentáció (fődokumentum, helyi dokumentum) készítésére vonatkozó szabályokat a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet tartalmazza. 

Érdemes megemlíteni, hogy a magyar jog egy az egyben harmonizálja az EU-s jogot. A transzferárakat érintő változások célja, hogy az egyes országokban standardizált szabályok vonatkozzanak a transzferár nyilvántartásokra, mely által azonos tartalmi elemeknek szükséges megfelelni az egyes országokban a nemzetközi cégcsoportoknak, így a compliance tevékenységek adminisztrációs igénye cégcsoport szinten csökkenhet. 

Magyarország egy az egyben átvette az OECD, illetve az Európai Unió szabályozását. Az OECD BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) Action 13 anyag tartalmazza a CbC riporttal, illetve a transzferár nyilvántartással (fődokumentummal és helyi dokumentummal) kapcsolatos előírásokat. Az Európai Unió a DAC irányelveivel harmonizálta az OECD BEPS Action 13 Final Report-ját.

Transzferárakkal, transzferár szabályozással, transzferár képzéssel és dokumentálással kapcsolatban felmerülő kérdéseikkel bátran keressék a VGD Hungary Kft. szakértőit.


 

Amennyiben a változásokkal kapcsolatban további kérdése merülne fel, kérjük keressen minket bizalommal.

 
     
 



Ferencz Gyöngyi
E gyongyi.ferencz@vgd.hu



Kuntner Andrea
E andrea.kuntner@vgd.hu



Thurn Erik
E erik.thurn@vgd.hu
 
 


Ha bármilyen kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal.

H-1134 Budapest, Váci út 33
T: +36-1-225-7575
F: +36-1-225-7574
vgd.budapest@vgd.hu

Ha nem szeretnél több hírlevelet kapni tőlünk, egy kattintással bármikor leiratkozhatsz. Leiratkozáshoz kattints ide: Leiratkozás a hírlevélről!
 

 
http://hu.vgd.eu/